
- This event has passed.
MINI-EXPOZIȚIA CAPSULA TIMPULUI – SIMBOL AL MEMORIEI COLECTIVE, 22 ianuarie 2022 – 25 septembrie 2022
22 ianuarie, 2022 - 25 septembrie, 2022




Cetatea Târgu Mureș, str. Avram Iancu, nr. 2
Curatori:
Erika ONIGA, muzeograf la Secția de Ară a Muzeului Județean Mureș
Tamás SÁRÁNDI, muzeograf la Secția de Istorie a Muzeului Județean Mureș
Actul comemorării, ca și dorința de a comunica cu generațiile viitoare există de când omenirea. O reflecție materială a acestui gest este așezarea rituală a unei pietre de temelie, în termeni moderni a unei capsule a timpului. Ritul punerii pietrei de temelie este cunoscut ca fiind practicat încă din Mesopotamia Antică. În zona noastră se practică începând cu Evul Mediu obiceiul de a depune o piatră de temelie sculptată, câteodată chiar scrisă în zidul de temelie al bisericilor și mănăstirilor. Un aspect specific al acestui act îl reprezintă așa-numitele documente de bulb, „ascunse” în turnurile bisericilor reformate. Scopul acestora este comemorarea, luarea în posesie a trecutului, un gest prin care comunitatea își construiește propria istorie și creează o legătură cu evenimentul sau personalitatea importantă din trecut și încearcă să cuprindă toate acestea într-o narativă unitară. Prin așezarea în spațiu a trecutului construit, comunitatea sfidează timpul, iar clădirea în care acest obiect este așezat, devine loc memorial. Îmbinarea ritualului medieval de depunere a pietrei de temelie, cu tradiția păstrării documentelor în bulbul bisericilor, a dus la crearea practicii depunerii unei capsule a timpului. Deși obiceiul există de secole, termenul a fost creat abia în 1937.
Toate piesele depuse în cilindrul de sticlă, introdus mai apoi într-un cilindru de cupru, au fost păstrate intacte. Cel mai important dintre aceste obiecte este documentul depunerii pietrei de temelie, scris pe pergament. Textul acestuia a fost redactat de profesorul Samu Lakatos, iar desenul reprezentând noua clădire a colegiului a fost realizat de către profesorul de desen, Károly Gulyás. Documentul a fost semnat de conducătorii eparhiei, membrii magistraturii colegiului, toți muncitorii colegiului, ingineri, maiștri și antreprenor. Documentul a fost înfășurat în ziare locale și budapestane. Un număr de 11 ziare au fost depuse și păstrate pentru generațiile viitoare: Ellenőr, Székely Lapok și Székely Ellenzék din Târgu Mureș, un număr din august al revistei familiale Vasárnap, respectiv, numerele din 9 septembrie 1908 ale periodicelor budapestane Budapest, Budapesti Hirlap, Egyetértés, Pesti Hirlap, Az Ujság, Pesti Napló și Magyarország. Au mai fost depuse nouă bucăți de monede noi, câte una din fiecare „monedă de aur, cupru, nichel și argint aflată în circulație”. Pe lângă acestea, a mai fost inclus și Buletinul Colegiului din anul 1907/1908, obiect nemenționat în procesele verbale.



Marosvásárhelyi vár, Avram Iancu utca 2. sz.
Kiállítás kurátorai:
ONIGA Erika, muzeológus, Maros Megyei Múzeum, Művészeti osztály
SÁRÁNDI Tamás, muzeológus, Maros Megyei Múzeum, Történelem osztály
Az emlékállítás, illetve a jövővel történő kommunikáció egyidős az emberiséggel. Ennek egyik tárgyi leképeződése a rituális alapkő, modern kifejezéssel időkapszula elhelyezése. Rituális alapkövek elhelyezésével már az ókori Mezopotámiában is találkozunk. Térségünkben a középkortól kezdődően figyelhető meg, hogy templomok, kolostorok építésekor helyeztek el az alapfalba faragott, esetenként írást is tartalmazó követ. Ezen szokás egyik sajátos megjelenítődésének tekinthetők a református templomok tornyaiba „rejtett”, úgynevezett templomgomb-iratok. Esetükben is a cél az emlékállítás, a helyi múlt birtokbavétele, ami révén a közösség megkonstruálja saját történelmét, kapcsolatot teremt egy múltbeli, számára fontos eseménnyel, személyiséggel, és mindezt igyekszik egységes narratívába foglalni. Azáltal, hogy a közösség az általa felépített múltat kihelyezi a térbe, egyben dacolni is akar az idővel, az épületet pedig, ahová ezt elhelyezi, egyúttal emlékhellyé is avatja. A középkori rituális alapkőletétel, illetve a toronygombban őrzött iratok hagyományának összefonódásából született meg a 19. században az alapkőbe elhelyezett időkapszula gyakorlata. Annak ellenére, hogy a szokás több évszázadra nyúlik vissza, magát az időkapszula kifejezést csak 1937-ben alkották meg.
A rézhengerbe helyezett üveghengerben teljes épségben megmaradtak az oda elhelyezett tárgyi emlékek. Ezek közül a legfontosabb az alapkőletétel pergamenre (kutyabőrre) írt okmánya, melynek szövegét Lakatos Samu tanár írta, s a rajta lévő rajzot a kollégium új épületéről Gulyás Károly rajztanár készítette. A dokumentumot aláírták az egyházkerület vezetői, a kollégium elöljáróságának tagjai, a kollégium minden munkása, a művezető mérnökök és a vállalkozó. Ezt körülcsavarták az aznap megjelent helyi és budapesti újságokkal. Szám szerint 11 hírlap került bele: Marosvásárhelyről az Ellenőr, Székely Lapok és Székely Ellenzék aznap megjelent példányait és egy augusztusi Vasárnap című egyháztársadalmi családi lapot választották, valamint Budapestről a Budapest, Budapesti Hirlap, Egyetértés, Pesti Hirlap, Az Ujság, Pesti Napló, Magyarország című lapok 1908. szeptember 9-én megjelent számait tették el az útókornak. Ezek mellett az 1907/1908-as tanévre vonatkozó Kollégiumi Értesítő is helyet kapott, melyre a jegyzőkönyvekben nem volt utalás.