Muzeul Județean Mureș va găzdui expoziția de istorie a Ordinului Paulin intitulată „Paulinii”, organizată de Muzeul Național Maghiar și Ordinul Paulin Maghiar.

Vernisajul expoziției are loc duminică, 28 august 2022, începând cu ora 16:00, în Biserica Reformată din Cetatea Târgu Mureș.

Expoziția itinerantă PAULINII este organizată de Muzeul Naţional Maghiar, Ordinul Paulin Maghiar şi Muzeul Judeţean Mureş. Expoziția urmărește istoria şi misiunea Ordinului Paulin, care începe cu legenda primului călugăr eremit, cunoscut ca Sfântul Paul Eremitul, sărbătorit în 15 ianuarie, conform căreia sfântul fugise de persecuțiile creștine în pustiul Tebei și se hrănea cu jumătate de pâine care îi era adusă de un corb. La moartea lui, doi lei i-au săpat mormântul, legendă regăsită și în stema ordinului. Tematica camerelor expoziționale cuprind secole de amintiri , de la ceea ce face un paulin să fie Paulin, la prosperitate, agricultură, viața spirituală și cultul sfinților, creativitate, decădere și renaștere, paulinii și lumea, comunitatea și patrimoniul material și imaterial al paulinilor.

Despre expoziție:
Paulinii au cinci mănăstiri în provincia ungară (în total 18 călugări), acestea fiind înfățișate pe un modul central al expoziției, în forma unor stații de oprire ale căii ferate reconstituite. Trenulețul reprezintă cursa specială anuală „Madona Neagră” a pelerinilor din Budapesta care se îndreaptă în centrul actual al ordinului din Częstochowa la sanctuarul Sfintei Fecioare, legând simbolic mănăstirile din Ungaria cu mănăstirea Jasna Góra din Częstochowa.

Expoziția debutează cu o peşteră, după care circuitul continuă în spațiile în care sunt prezentate vizitatorilor activitățile semnificative ale ordinului din ultimii 750-770 de ani: aspecte legate de viața cotidiană din mănăstire, economie, viața liturgică sau activitățile pastorale. Modulul ”Declin și renaștere”, formulă atribuită clericului Péter Pázmány, sugerează idea că ascensiunea și regresul Ungariei s-a întâmplat în paralel cu cea a ordinului paulin. În expoziție sunt etalate obiecte emblematice, de importanță primordială, din lunga istorie a ordinului: fragmente din monumentul funerar de marmură al Sfântului Paul Eremitul, singurul portret cunoscut al lui George Martinuzzi din secolul al XVII-lea, ori opere din epoca barocă a unor autori paulini, dintre care îi menționăm pe Gergely Gyöngyösi, György Fráter, Benedek Virág sau Ferenc Vezér. Textele în engleză expoziţiei pot fi accesate prin cod QR.

Istoric:
Ordinul Paulin a fost fondat la mijlocul secolului al treisprezecelea și este singurul ordin maghiar recunoscut de Papă în Evul Mediu care funcționează și astăzi. Istoria ordinului a fost marcată de declin și renaștere, mănăstirile lor suferind mai multe valuri de distrugeri şi dizolvări, însă ordinul a supraviețuit şi se bucură de o importanță central-est europeană.

Paulinii nu au neglijat nici cultura, mai ales după Evul Mediu, când munca intelectuală a început să capete un rol principal pentru călugări. Existau ateliere de copiere a codicelor, biblioteci și școli în care paulinii se dedicau scrisului, cititului și cunoașterii. Pentru paulini este de asemenea foarte importantă imaginea Madonei Negre, călugării din Częstochowa ocrotind icoana bisericii și primind anual peste 4,5 milioane de oameni care se duc să o vadă.
Ordinul se deosebește și prin culorile sale de bază: aur, alb, verde și negru, reprezentative pentru valorile principale: perfecțiunea divină, eternitatea și lumina (aurul, cu care se reprezintă deșertul Tebei și cei doi lei); puritatea, victoria și pacea (albul, care semnifică și apă, râu, fântâni sfinte, fără de care o mănăstire nu ar putea rezista); viața, speranța și natura (verdele, care desemnează și culoarea frunzelor de palmier din care Sfântul Paul își confecționa îmbrăcămintea); modestia și umilința (negrul, care este și culoarea corbului și a Madonei Negre).

Teritoriile principale în care ordinul și-a desfășurat activitatea sunt Ungaria, Polonia (a doua casă a paulinilor şi actualul centru), Cehia, Slovacia, Ucraina, Belarus, Lituania, Croația, Italia, Spania, Germania, Marea Britanie, ajungând și în Australia, Africa și Statele Unite.

***
Organizatori: Muzeul Național Maghiar, Ordinul Paulin Maghiar și Muzeul Județean Mureș (organizator local)
Curatori: Pető Zsuzsa – arheolog la Muzeul Național Maghiar și Bencze Ünige – arheolog la Muzeul Județean Mureș
Expoziția a fost realizată cu sprijinul Guvernului Maghiar prin contractul de finanțare cu numărul: EGYH-KCP-18-P-0183.

A Maros Megyei Múzeum várbeli épülete 2022. augusztus 30-tól ad otthont a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Pálos Rend szervezésében készült Pálosok című kiállításnak.

A kiállítás megnyitójára 2022. augusztus 28-án, vasárnap 16:00 órai kezdettel kerül sor a Vártemplomban.

A pálos rend történetét bemutató Pálosok című vándorkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Pálos Rend és a Maros Megyei Múzeum együttműködésével valósul meg. A kiállítást az első remete szerzetes, a január 15-én ünnepelt Remete Szent Pál legendája nyitja: a szerzetes a thébai pusztába menekült a keresztényüldözés elől, eledele évtizedeken át napi fél cipó volt, amit egy holló hozott számára. Halálakor két oroszlán ásta meg a sírját, ez a jelenet a rend címerében is megtalálható. A kiállítótermek évszázadok emlékeit vonultatják fel, és a pálos lelkületet, a rend jólétét, gazdálkodását, alkotó tevékenységét, majd hanyatlását és újjászületését, a szentek kultuszát, a pálosok és a világ kapcsolatát, valamint a rend anyagi és szellemi örökségét mutatják be.

A kiállításról
A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn (összesen 18 rendtaggal), s ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításban. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Częstochowa Jasna Góra kolostorával.

A tárlat egy remete barlanggal kezdődik. Innen kilépve az elmúlt 750–770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a mindennapi kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről és a lelkipásztorkodásról. A Romlás és újjászületés című tartalmi egység a Pázmány Péternek (is) tulajdonított mondatra utal, mely szerint Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik. A tárlaton megtekinthetők a pálos rendtörténet olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, Martinuzzi György egyetlen ismert 17. századi portréja, vagy épp barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái. Az angol szövegek QR-kódokon keresztül tekinthetők meg.

Történet:
A pálos rendet a XIII. század közepén alapították, és az egyetlen olyan ma is működő magyar rend, amelyet a pápa a középkorban elismert. A rend történelmét hanyatlás és újjászületés jellemezte, kolostorai többször elpusztultak vagy feloszlottak, de a rend fennmaradt és közép-kelet-európai jelentőséggel bír.

A pálosok a kultúrában is tevékenykedtek, a szellemi munka különösen a középkor után játszott vezető szerepet életükben. Kódexmásoló műhelyek, könyvtárak és iskolák fémjelzik a pálosok írásnak, olvasásnak és tanulásnak szentelt életét. A pálosok számára különös jelentőséggel bír a Fekete Madonna képe, a częstochowai szerzetesek gondozzák a templomukban lévő ikont, és évente több mint 4,5 millió ember zarándokol ide.

A rendet alapszínei is megkülönböztetik: az arany, fehér, zöld és fekete az alapértékeket képviselik. Az arany, amely a thébai sivatagot és a két oroszlánt jelképezi, az isteni tökéletesség, az örökkévalóság és fény színe, a vizet, a folyót, a szent forrásokat jelképező fehér a tisztaság, a győzelem és béke színe, a Szent Pál ruhájának alapját képező pálmalevelek zöldje a remény és a természet, a hollót és a Fekete Madonnát szimbolizáló fekete pedig a szerénység és alázat színe.

A rend Magyarországon, Lengyelországban (a pálosok második otthona és jelenlegi központja), Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában, Fehéroroszországban, Litvániában, Horvátországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, valamint Ausztráliában, Afrikában és az Egyesült Államokban tevékenykedik.

***
Szervezők:
Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Pálos Rend és Maros Megyei Múzeum (helyi szervező)

Kurátorok:
Pető Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze és Bencze Ünige, a Maros Megyei Múzeum régésze

A kiállítás az EGYH-KCP-18-P-0183 számú Támogatói Okirat keretén belül Magyarország Kormányának a támogatásával valósult meg.