Târgu Mureș: Joi, 25 noiembrie la Joia muzeală #17

18:00 Palatul Toldalagi – Prezentarea clădirii Palatului Toldalagi cu Orbán János, istoric de arhitectură și artă.

18:20 Târgurile mureşene şi lumea rurală și Interioarele locuinţei tradiţionale din Podişul Târnavelor – Ghidaj în limba română cu Laura Pop, cercetător.

19:00 Mureșeni în tranșeele Marelui Război – Ghidaj în limba română cu Tamás SÁRÁNDI, muzeograf și curator al expoziției.

Intrarea este liberă. Accesul se face pe baza unei rezervări prin sms la 0749-912992, în care vă rugăm să specificați numele și numărul de locuri.

Muzeul Județean Mureș, în parteneriat cu JCI filiala Târgu Mureș, organizează ultima ediție din acest an de Joia Muzeală x Turist în orașul tău, în Palatul Toldalagi. Palatul Toldalagi, actualmente sediul sediul Secției Muzeul de Etnografie și Artă Populară, este primul şi cel mai exigent palat nobiliar ridicat în Tîrgu-Mureş după instalarea în oraş a Tablei Regeşti (forul judecătoresc suprem al Transilvaniei). Meşterul proiectant al palatului a fost János Luidor, iar pe şantierul construcţiilor apărea pentru prima dată la Tîrgu Mureş – în calitate de antreprenor secund – Pál Schmidt, maestrul care urma să devină în curând o personalitate cheie în construcţiile orăşeneşti. Realizarea statuilor şi a detaliilor arhitecturale sculptate i-a revenit celui mai renumit sculptor din Transilvania acelor timpuri, Anton Schuchbauer. În prima parte a anilor 1940 palatul a găzduit banca Erdélyi Bank Rt. În cursul lucrărilor de reabilitare din anii 1960-1961 au fost amplasate în clădire sobele din secolul al XIX-lea, păstrate până în zilele noastre – unele provin din castelul Haller din Sânpaul, altele din clădirile situate în Piaţa Bernády nr. 6, respectiv pe strada Jókai Mór nr. 26. Faţada principală care încorporează şase axe de goluri abundent decorate constituie din punct de vedere artistic detaliul cel mai valoros al edificiului.

Tematica expoziției „Mureșeni în tranșeele Marelui Război” surprinde cronologic implicarea mureșenilor și spațiului mureșean în marile evenimete prilejuite de izbucnirea și derularea Primului Război Mondial începând din 1914 și se extinde până în 1922, fiind astfel gândită de la început să marcheze, pe module și etape eșalonate, nu doar centenarul războiului, ci și apropierea centenarului încoronării suveranilor români. Metodologia de abordare a proiectelor a fost una multidisciplinară, din perspectiva: istoriei, arheologiei și etnologiei- inedită sub multiple aspecte.

Expoziția „Târgurile mureșene și lumea rurală” prezintă lumea târgurilor anuale mureșene, de la începutul secolului XX până în zilele noastre, pornind de la târgurile de animale, de cereale, până la cele de mărfuri, cu jocurile și distracția tinerilor, punând în valoare o parte din colecția etnografică a muzeului.

Expoziţia temporară „Interioarele locuinţei tradiţionale din Podişul Târnavelor” se desfășurată pe trei secțiuni, în trei săli:

– Interior tradițional românesc din Boiu, zona Sighișoara

– Interior tradițional maghiar (secuiesc) din Avrămești, zona Cristur

– Interior săsesc din zona Sighișoara

Acestea, prin nucleelelor expoziţionale surprind structura compoziţională de organizare a interioarelor casei de paradă (de oaspeți, „de mândrit”), mobilierul pictat sau vopsit utilizat în trecut, obiectele decorative care cuprind textile de interior şi ceramică ornamentate cu motive tradiţionale diferite, obiecte de cult (icoane), fotografii de familie cu subiect etnografic, port popular, obiecte sau unelte de uz casnic sau gospodăresc, instalații, alte obiecte specifice.

Csütörtökön, november 25-én Csütörtök a múzeumban #17

Helyszín: Néprajzi és Népművészeti osztály (Toldalagi palota, Rózsák tere 11 sz.)

A belépés ingyenes.

18:00 A Toldalagi palota – Orbán János művészettörténész bemutatója a Toldalagi palotáról

18:20 Maros megyei vásárok és falvak világa és Hagyományos Küküllő menti szobabelsők – román nyelvű tárlatvezetés Laura Pop kutatóval

19:00 Maros mentiek a Nagy Háború lövészárkaiban – román nyelvű tárlatvezetés Sárándi Tamás muzeológussal, a kiállítás kurátorával

A Maros Megyei Múzeum és a JCI marosvásárhelyi szervezete idén utolsó alkalommal szervezi meg a Csütörtök a Múzeumban x Turista a saját városodban rendezvényt a Toldalagi palotában.

A Toldalagi palota jelenleg a Néprajzi és Népművészeti osztály székhelye. A város első és legigényesebb nemesi palotája, amely Erdély Legfelső Bíróságának, a Királyi Táblának Marosvásárhelyre való költöztetése után épült. Tervezője Luidor János, és a kivitelező alvállalkozó az a Schmidt Pál, aki a város későbbi építkezéseinek jelentős személyisége lett. A szobrokat és építészeti részleteket a korszak leghíresebb erdélyi szobrásza, Anton Schuchbauer készítette. Az 1940-es évek első felében az Erdélyi Bank Rt. székelt a palotában. Az 1960-61-ben végzett felújítási munkálatok során állították fel a ma is látható 19. századi kályhákat, amelyek részben a szentpáli Haller kastélyból, részben a Bernády tér 6, valamint a Jókai utca 26 szám alatt található épületekből származnak. Az épület legértékesebb részlete a gazdagon díszített főhomlokzat.

A Maros mentiek a Nagy Háborúban című kiállítás az első világháborúnak a térségre és lakosságra gyakorolt hatását mutatja be 1914 és 1922 között. Nemcsak az első világháború századik évfordulójáról emlékezik meg, hanem a román király megkoronázásának közelgő évfordulójáról is. A kiállítás multidiszciplináris, történelmi, régészeti és néprajzi vonatkozásokat egyaránt érint. Sok szempontból újszerű és egyedi.

A Maros megyei vásárok és falvak világa című kiállítás a 20. század elejétől napjainkig követi nyomon az éves vásárokat. A múzeum néprajzi gyűjteményének értékei az állat-, termény és kirakodó vásárokat, valamint a fiatalok szórakozási szokásait egyaránt bemutatják.

A Hagyományos Küküllő menti szobabelsők című kiállítás három teremben mutat be három jellegzetes szobát:

– egy Segesvár környéki hagyományos búni román szobabelsőt

– egy Székelykeresztúr környéki hagyományos szentábrahámi magyar (székely) szobabelsőt, valamint

– egy Segesvár környéki szász szobabelsőt.

Ezek a ház közszemlére tett részének (vendégszoba) struktúráját szemléltetik, és bemutatják a festett bútort, a dísztárgyakat, textíliát, különböző hagyományos elemekkel díszített kerámiát, vallási tárgyakat (ikonokat), néprajzi témájú családi fényképeket, népviseletet, használati tárgyakat, berendezéseket és egyéb jellegzetes tárgyakat.