Târgu Mureș: expoziția „MINERALIA”. Muzeul Județean Mureș, gazda expoziției MINERALIA, alături de organizatori vă propun o incursiune in minunata lume a mineralelor, cristalelor, pietrelor fine şi a pietrelor preţioase. Agat, cuart, turcoaz, jad, malachit, lapis lazuli, ametist, jasp, tanzanit, geode, perle, coral, amoniţi şi chihlimbar, ȋn forma lor naturală sau ȋn bijuterii minunate. | 23-25 iulie 2021

Muzeul Județean Mureș, gazda expoziției MINERALIA, alături de organizatori vă propun o incursiune in minunata lume a mineralelor, cristalelor, pietrelor fine şi a pietrelor preţioase. Agat, cuart, turcoaz, jad, malachit, lapis lazuli, ametist, jasp, tanzanit, geode, perle, coral, amoniţi şi chihlimbar, ȋn forma lor naturală sau ȋn bijuterii minunate.

Chihlimbarul, numit și „ambră”, este o substanță de origine organică, răsină fosilă, de culoare galbenă, transparentă, translucidă sau opacă, cu incluziuni translucide sau opace. Cea mai importantă regiune unde se găseste chihlimbar este țărmul Mării Baltice, fiind extras ȋn Polonia, Estonia, Letonia sau Lituania. Ȋn România, singurul loc unde a fost găsit chihlimbar este ȋn judeţul Buzău, comuna Colţi. A fost numit și “rumanit” datorită culorii sale mai roşiatice. Unele incluziuni îi pot conferi culoare albăstruie sau verzuie, așa cum este chihlimbarul din Republica Dominicană. Aceste pietre sunt exemplare rare și foarte scumpe.

Vârsta chihlimbarului este apreciată la până la 200 milioane de ani. Provine din rășina arborilor de pe acele vremuri, care cu timpul s-a solidificat ca o substanță amorfă, fără să fie un mineral. Chihlimbarul este o substanță organică amorfă cu formula chimică C10H16O. Duritate mică (1 – 2,5 din 10 pe scara Mohs), solubilă în alcool, eter și benzină.

Una dintre operele de artă cele mai valoroase din istorie realizate din această piatră prețioasă este „Salonul de chihlimbar”, din Palatul Ecaterina de langa Sankt Petersburg. Decorațiunile de chihlimbar au fost făcute cadou în anul 1716 de regele Prusiei țarului Rusiei, Petru cel Mare.

Linkul evenimentului: https://fb.me/e/2n8CbkFmh

Az Ásványok c. kiállítás visszatér Marosvásárhelyre

A Maros Megyei Múzeum, mint az Ásványok c. kiállítás házigazdája, a szervezőkkel együtt egy kalandozásra hívja Önöket az ásványok, kristályok és drágakövek csodálatos világába. Megcsodálhatók az achátok, kvarcok, türkizek, malachitok, jádék, lazúrkövek, ametisztek, jáspisok, tanzanitok, geodátok, gyöngyök, korallok, ammonitok és borostyánok természetes formában és ékszerekbe foglalva.

A borostyánok, régebbi nevükön ámbrák organikus képződmények, valójában sárga színű, áttetsző vagy homályos megkövesedett gyanta, ami gyakran tartalmaz áttetsző vagy homályos zárványokat. Napjainkban is a leggyakoribb előfordulási helye a Balti-tenger térsége, általában Lengyelországban, Észtországban, Lettországban vagy Litvániában bányásszák. Romániában egyetlen helyen, Colț nevű településen (Buzău megye) találtak borostyánt. Vöröses színe miatt „rumanitnak” nevezték el. A borostyánokban lévő egyes zárványok kék vagy zöld színűek is lehetnek, amik elsősorban a Dominikai Köztársaság területén kerültek elő. Ezek nagyon ritkák, emiatt nagyon drágák is.

A borostyánok kora elérheti a 200 millió évet is. Ezek a korszakban létező fák gyantáiból keletkeztek, amik idővel megszilárdulva egy alaktalan formát vettek fel, emiatt ezeket nem is tekintik ásványoknak. A borostyán egy szabálytalan alakú szerves vegyület, kémiai képlete a C10H16O. Keménysége alacsony (a Mohs keménységi skálán értéke 1–2,5), alkoholban, éterben és benzinben oldódik.

A borostyánból készült legértékesebb műalkotás a Szentpétervár melletti Katalin-palotában található ún. Borostyánszoba. A borostyán díszítést 1716-ban a porosz király készíttette ajándékként Nagy Péter orosz cárnak.

Esemény link: https://fb.me/e/2n8CbkFmh